Ugrás a tartalomhoz

Wayland Hilton Young

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wayland Hilton Young
Született1923. augusztus 2.[1][2][3][4]
Elhunyt2009. május 7. (85 évesen)[5][1][2][3][4]
Állampolgárságabrit
HázastársaElizabeth Young (1948. január 24. – )[6][7]
Gyermekei
  • Easter Donatella Young
  • Emily Young
  • Mopsa Mary Young
  • Thoby Young, 3rd Baron Kennet
  • Louisa Young
  • Alice Matelda Zoe Young
SzüleiKathleen Scott
Hilton Young, 1st Baron Kennet
Foglalkozása
Tisztsége
  • az Európai Parlament képviselője
  • a Lordok Háza tagja ( – 1999. november 11.)
  • az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének helyettes tagja (1962. május 15. – 1963. május 6.)
  • az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselője (1963. május 6. – 1965. május 3.)
Iskolái
  • Stowe School
  • West Downs School
  • Trinity College
SablonWikidataSegítség

Wayland Hilton Young, Kennet második bárója (1923. augusztus 2.2009. május 7.) brit politikus, író, újságíró.

Családja

[szerkesztés]

Anyja Kathleen Scott szobrász, Robert Falcon Scott özvegye, apja Edward Hilton Young volt, féltestvére a festőművész Peter Markham Scott. Young abban a londoni házban nőtt fel, amelyben J. M. Barrie megírta a Peter Pan című gyermekregényt. 1948-ban nősült meg, felesége az író Elizabeth Ann Adams volt. Egy fia (William Aldus Toby, aki nemesi címét örökölte) és öt leánya született: Easter Russell tanár, Emily Young szobrász, Mopsa English tanár, Louisa Young gyermekíró és Zoe Young. Emily Young, akit az 1960-as években „rejtélyes és a kor divatját követő” tinédzsernek írtak le inspirálta a Pink Floyd együttes See Emily Play című dalát.

Élete

[szerkesztés]

Young a Cambridge-i Egyetemen építészetet tanult, ezután 1942 és 1945 között a Brit Királyi Haditengerészetben szolgált. A világháború után Perugiában és a Harvard Egyetemen folytatta tanulmányait. Apja 1960-ban elhunyt, ekkor megörökölte a nemesi címet és az ezzel járó képviselői helyet a Lordok Házában. A The Observer című lap római és Észak-afrikai tudósítója volt 1946 és 1947, valamint 1949 és 1951 között, eközben az angol külügyminisztérium munkatársaként is tevékenykedett. Számos, főleg politikai tárgyű munkát írt, ezek közül az Eros Denied: Sex in Western Society (New York, 1964, Grove Press) meghatározó befolyást gyakorolt az angliai szexuális forradalomra. Young a Lordok Házának tagjaként elsősorban külpolitikai kérdésekkel foglalkozott, ideértve az atomfegyverek feletti nemzetközi ellenőrzés kérdéseit is. Az 1970-es években az Európai Parlament tagja volt. 1956-ban lépett be a Munkáspártba, de ellenezte a párt szakszervezeteinek befolyását a brit politikában. 1981-ben átlépett a Brit Szociáldemokrata Pártba (SDP), majd az 1980-as évek végén visszatért a Munkáspártba. Tony Blair külpolitikájának nagy kritikusa volt. A Lordok Házában elfoglalt helyét 1999-ben vesztette el, az ebben az évben elfogadott, az öröklött tagságokat eltörlő törvény miatt. 2005-ben, az Earl Russell halála miatt kiírt pótválasztáson elindult ugyan, így próbálva visszaszerezni helyét, de sikertelenül.

Munkái

[szerkesztés]
  • The Italian Left: A Short History of Political Socialism in Italy, London: Longman, Green & Co, 1949
  • The Deadweight, London: The Cresset Press, 1952
  • Now or Never, London: The Cresset Press, 1953
  • Old London Churches (Elizabeth Younggal), London: Faber & Faber, 1956
  • The Montesi Scandal: The Story of the Famous Murder That Rocked Modern Italy, London: Faber & Faber, 1957
  • Still Alive Tomorrow, London: Hamilton & Co., 1958 (újranyomta Panther, 1960)
  • The Socialist Imaginationpamflet (Elizabeth Younggal), Fábiánus Társaság, 1960
  • Disarmament: Finnegan's Choice – pamflet (Elizabeth Younggal), Fábiánus Társaság, 1961
  • Gogol's Wife & Other Stories (Tommaso Landolfi művének fordítása; Raymond Rosenthallal és John Longrigg-dzsel), Norfolk, Connecticut: New Directions, 1963
  • Strategy for Survival, First steps in nuclear disarmament, London: Penguin Special, 1959
  • The Profumo Affair: Aspects of Conservatism, London: Penguin, 1963
  • Bombs and Votes – pamflet, Fábiánus Társaság, 1964
  • Eros Denied: Sex in Western Society, New York: Grove Press, 1964 (egyéb kiadasok "Studies in Exclusion" alcímmel)
  • Preservation, London: Maurice Temple Smith, 1972
  • Still no disarmament – pamflet, Fábiánus Társaság, 1973
  • The Futures of Europe, Cambridge University Press, 1976
  • Kennet, Wayland. "Disarmament: Thirty Years of Failure" Conspectus of History 1.5 (1978): 1-15.
  • The Rebirth of Britain (szerk.), London: Weidenfeld & Nicolson, 1982
  • Prohibition of Female Circumcision Act 1985, bevezetve 1983. március 2-án,[8] megj. 1985. július 16.
  • London's Churches: A Visitor's Companion (Elizabeth Younggal), London: Grafton Books, 1986, ISBN 0-88162-212-5
  • Northern Lazio: An Unknown Italy (Elizabeth Younggal), London: John Murray, 1990, ISBN 0-7195-4643-5

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b 1qJyCrwp
  5. http://www.legacy.com/timesonline-uk/Obituaries.asp?Page=LifeStory&PersonID=127075635
  6. Kindred Britain
  7. p10924.htm#i109237, 2020. augusztus 7.
  8. Prohibition of Female Circumcision Bill [H.L. (Hansard, 1983. március 2.)]. hansard.millbanksystems.com . [2018. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 19.)

Fordítás

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]